A klán

Szomolai Tibor: A klán című könyve a 90-es évekbe kalauzol vissza bennünket, a dunaszerdahelyi Pápay klán történetével.

Bár az elmúlt húsz évben nagyon sok információ  nyilvánosságra került a maffiózók tetteiről, politikai kapcsolataikról, itt egy összefogott történetben ismerhetjük meg az összefüggéseket. Néhány hiányzó részletet az író fantáziája egészített ki, de teljesen hihető és odaillő módon.

Az 1989-es rendszerváltás utáni elnöki amnesztia sok bűnözőt kiszabadított, ami hozzájárult a változások zűrzavarában formálódó bűnbandák kialakulásához. Így volt ez Dunaszerdahelyen is, ahol az alakuló csallóközi maffia aktívan kivette a részét (és a jussát is) a privatizációból, zsarolásokkal kezdve, védelmi pénz szedésével folytatva. Ezt követték a fehér lovak (strómanok) felhasználásával elkövetett szervezett csalások, melyekkel megrövidítették először az állami vállalatok utódcégeit, más nagyobb cégeket, majd a magáncégeket és az állami adóbevételeket is. Erőszakos cselekedeteiket nem is nagyon titkolták, szinte nyíltan ment a bűnözés és a megfélemlítés, a gyilkosságoktól sem riadtak vissza

Ilyen mértékű szervezett bűnözés nem működhetett volna a bűnüldöző szervek és a politikusok együttműködése nélkül, akik cserébe részesedést vagy bizonyos piszkos ügyek elintézését várták el a maffiózóktól, ebbe a Mečiar korszakban a titkosszolgálat egyes tagjai is belekeveredtek.

A Pápay klán uralma 1999-ben ért véget, amikor is Dunaszerdahelyen ismeretlenek legyilkolták őket egy alvilági leszámolás keretén belül. Dunaszerdahely fellélegzett, véget ért a nyílt bűnözés korszaka. Legalábbis ezt szeretnénk hinni.

A könyv egy kicsit felnyitja az egyszerű polgár szemét, tudatosíttatja velünk, mi minden zajlott a háttérben, mekkora vagyonokat szétloptak a privatizáció során, és hogy a politikusok nyilvánosság általi valós ellenőrzése mennyire ingatag és illuzórikus elképzelés. Ez segít megérteni, hogy a manapság furcsának tűnő történések mögött miféle háttér húzódhat, milyen érdekek is munkálkodhatnak a háttérben. Vigyázat, lerombolhat néhány naív elképzelést a fejünkben!

(Info: a könyv borítója szerint forgalmazza Szlovákiában a Családi Könyvklub – www.konyvklub.sk, Magyarországon a Xantusz Könyv – www.xantusz.hu)

Mi közük a kubai luxuskurváknak a vállalkozásodhoz?

Piroska Gyula könyvét a napokban olvastam el újra. Ez egy csali-könyv. Aki még nem találkozott a csali fogalmával: a csali egy olyan nem túl drága termék, amelynek célja felkelteni a figyelmet, és első kisebb vásárlásra bírni a vevő-jelöltet. Könyv esetében aztán a tartalom meggyőzheti az olvasót, hogy az író érti a dolgát, és érdemes lenne más, drágább termékét vagy szolgáltatását is megismerni, megvenni. Persze ettől még szeretem a csali termékeket, mert a jó csali termék önmagában is használható és értékes lehet.

A könyv elsősorban vállalkozóknak, vezetőknek íródott. Piroska Gyula cége vezetői tréningeket szervez, és a témakörben összegyűlt tapasztalataiból oszt meg heti leveleiben – ezekből állította össze a könyvet.

Miért pont a luxuskurvák?

A címválasztás oka elsősorban figyelemfelkeltés, de kapcsolódik a tartalomhoz is. Egyes vállalkozók – mikor már jól megy a szekér – elvesztik a fejüket (fej helyett az irányítást átveszi a farok, nők esetében más testrész), és párjukat megcsalva mellékutakra járnak. Ez a becstelen magatartás aztán visszatükröződik a cégükben is, és gyakran okoz későbbi problémákat. Mert aki a saját feleségét/férjét megcsalja, becsapja, annál feltételezhető hogy az alkalmazottaival, üzleti partnereivel, vevőivel szemben sem lesz túl becsületes. Egy ilyen főnök hogyan tudna a becsületes hozzáállásról papolni a beosztottjainak?

Saját véleményem is egybevág ezzel. Ha valaki annyira nem akar vagy nem képes a házastársával együtt élni, akkor váljon el tőle, és úgy lépjen tovább. Azt, hogy a háttérben csalja őt, eléggé „genyóságnak” tartom. Egy emberben legyen már annyi tartás, hogy a párjának adott szavát betartsa. Vállalkozók, vezetők esetében tovább bonyolítja a helyzetet, ha a kalandhoz esetleg a saját beosztottjai közül választ alanyt. Ez egy kellemetlen időzített bomba lehet a cégen belül, a saját fészekbe rondítás jó példája.

A vállalkozói lét, vezetői munka egyéb kérdései

A könyv nem csak a fenti kérdésre szorítkozik, több rövid írásban érinti a következő témákat:

A vállalkozók

  • A vállalkozók tényleg csak mocskos kapitalisták, vagy értéket, munkahelyeket teremtenek?
  • Mi lenne ha a vállalkozók is oly felelőtlenek lennének mint a politikusok, akik teljes nyugalommal terveznek évről évre veszteséges állami költségvetést, és egyre növekvő államadósságot?

Céljaink

  • Ne hangoljon le, ha környezetünk nem érti meg merész álmainkat, céljainkat.  Az átlagembernek nincsenek igazi céljai, csak panaszkodik a sanyarú helyzete miatt, de igazából nem tesz semmit hogy változtasson, vagy hogy megalapozza egy későbbi változás lehetőségét.
  • Ne vegyük túl komolyan az életet, ne aggódjunk feleslegesen. Ha megvan a cél, ne gondolkodjunk túlságosan sokáig, hanem döntsünk és vágjun bele! Felesleges túlagyalni a dolgokat, évekig tervezgetni, 500 oldalas üzleti tervet készíteni, és csak azután vágni bele, miután már az utolsó gombostű helyét is elterveztük. Bármikor jöhet valami rossz, valami nem sikerül, becsődölhet a vállalkozásunk. De lesz egy értékes tapasztalatunk, újra felállhatunk, és elkezdhetünk valami mást. Don’t worry, be happy …

Cégvezetés és alkalmazottak

  • A cégvezetés nem demokrácia. A döntést nem a tömegekre kell bízni. Viszont érdemes előtte meghallgatni a beosztottakat, akik a munkát az első vonalban végzik. Aztán a főnök ezen infók ismeretében dönt.
  • Mi a helyes bánásmód az alkalmazottakal: hogyan kezeljük a rossz teljesítményt, hogyan dícsérjünk, hogyan szervezzük a munkát, hogy a beosztottaknak világosak legyenek az elvárások, és ne romboljuk le a személyes motivációjukat. Aki viszont nem teljesít és nem is akar, attól meg kell válni.

Pénz és a válság

  • Tényleg piszkos dolog a pénz? A szegénység pedig erény? A pénz meg mindig kevés? Vagy van belőle elég, csak tenni kell érte, hogy jusson nekünk is elegendő, hogy gondoskodjunk magunkról és családunkról?
  • A válság a fejekben létezik, eldönthetjük, hogy részt kívánunk-e venni benne. Akkor is ha néha nehezebb.
  • Mi vagyunk a felelősek magunkért. Nem a válság, nem a kormány, nem mások. Mi dönthetjük el, teszünk-e elegendő erőfeszítést céljaink irányába. A kudarcok, hibák a munka velejárói. Fontos, hogy aki hibázik, igyekezzen továbblépni és a hibát kijavítani.
  • Képezzünk pénzügyi tartalékot a szűkebb időkre, váratlan problémákra, vagy a fel-fel bukkanó jó lehetőségekre számítva. Ha nem tudunk sokat félretenni, tegyünk félre apránként kevesebbet. Az tudja kihasználni a lehetőségeket, aki készen áll rá, nemcsak lélekben, de anyagilag is.
  • Használjuk ki maximálisan a csúcsidőszakokat, amikor nagyobb a vevői igény. Készüljünk fel kellő mennyiségű áruval, plusz személyzettel, szervezéssel, akár meghosszabbított nyitvatartással, hogy a szezonálisan megnövekedett igényt maximálisan kiaknázzuk. A pangó időszakokban hiába fogjuk a reklámot nyomatni, ha az arra kiadott rengeteg pénz csak kicsike hatással lesz.

Árak, ügyfelek

  • Ha magasak az áraink, vagy más a termékünk mint az átlag elvárás, ne szégyelljük, inkább dicsekedjünk el vele.  Ha nem különbözünk a konkurrenciától, és tömegterméket árulunk, igyekezni kell valamiben különbözővé válni, hogy ne kényszerüljünk árháborúra. Érdemesebb inkább azon igyekezni, hogy a magas árért a megfelelő szintű szolgáltatást vagy terméket adjuk, minthogy olcsójánoskodnánk. A túl alacsony árak veszélyesek, mert nem teszik lehetővé a cég fejlődését, és rontják a minőséget is,
  • Ügyfél felé ha hibázunk, ne sunnyogjunk, hanem aktívan tegyük jóvá, még ha az sokba is kerül. Jó befektetés a jövőre nézve, ha bízhatnak bennünk.

Tanulás, pihenés

  • Ne gondoljuk, hogy ha sikeres vállalkozók vagyunk, akkor már mindent tudunk, és senki sem tud újat mondani nekünk. Figyeljünk, tanuljunk, olvassunk, beszélgessünk más szakemberekkel, külső tanácsadókkal (akik kívülről látják a cégünket, és gyakran észrevesznek olyant is, amit mi belülről nem látunk). Tanuljunk nyelveket. Ha valamihez szakismeretekre van szükségünk, ne siránkozzunk, hogy nem értünk hozzá, hanem tanuljuk meg és csináljuk!
  • Szánjunk időt a pihenésre, lazításra. Egy vállalkozás indításakor sok időt, gondolkodást, rengeteg véget nem érő munkát kell befektetnünk. Hogy ki ne égjünk, ne ragadjunk meg a 24 órás munkavégzésben, tervezzünk be kellő időt saját magunkra, családunkra, a pihenésre. Szakadjunk ki rendszeresen egy-egy időre a mókuskerékből.

Ne sajnáld a pénzt egy jó könyvelőre!

Mivel könyvelőirodám van, különösen tetszett a fejezet , amelyben javasolja külső szakemberek igénybevételét, különösen  egy jó ügyvédet és jó könyvelőt.  Az ő dolguk, hogy ismerjék a vonatkozó előírásokat, és rendet tartsanak a papírok közt. A jó könyvelő vállalja a felelősséget a munkájáért, minden bevallást időben lead, folyamatosan kommunikál az adóhivatallal, intézi az ellenőrzéseket, jó esetben úgy, hogy az ügyfélnek nincs rá semmi gondja. Egy túl olcsó könyvelő nagyon sokba kerülhet később, láttam már rá nem egy példát. Ha nem termel a vállalkozásunk elég pénzt, hogy a megfelelő szakembereket megfizessük, akkor valamit nem jól csinálunk.

Laza de tanulságos olvasmány

Mivel a könyv több különálló cikkből áll, olvasható darabonként is, ha van egy kis időnk.  Nem egy strukturált tudományos munkáról van szó, de tanulságos, elgondolkodtató írásokból áll. 

Kiegészítő info: Piroska Gyula céges weboldalát megtaláltam itt: https://seminarconsulting.hu/ , személyes tapasztalatom még nincs velük.  (A könyv a weboldalon is megrendelhető.)

Az Y Modell

12 magyar fiatal vállalkozó útja a siker felé

Egy óbudai könyvesboltban nemrég bukkantam e könyvre.

Az előszóban  felmerül a kérdés: Valóban oly semmirekellő a mai Y generáció? Nem lojálisak, nem lelkesednek semmiért, csak a gyors meggazdagodás érdekli őket? Vagy ez csak olyan általánosítás mint az “ezek a mai fiatalok”, amit a mi szüleink és nagyszüleink is előszeretettel használtak az épp aktuális ifjabb generációra.

Őszintén szólva néha nekem is olyan érzésem van, hogy bár munkatapasztalat híján vannak, a mai fiatalok mégis rögtön egy jól fizető menedzseri székbe szeretnének beülni, és nem akarnak keményen vagy kitartóan megdolgozni az eredményekért. Aztán ha bármikor jobb lehetőség bukkan fel, huss, tovaröppennek. Mi nem ebben a szellemben nőttünk fel, mégis időnként elgondolkodom: hátha nekik van igazuk. A világ felgyorsult, az iskola elvégzése után már nem vár ránk egy stabil nyugdíjas állás. Az a nyerő, aki gyorsan tud váltani, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz. Mert egyvalami biztos: az állandó és egyre gyorsabb változás.

Nemcsak léha ifjak vannak

Bizonyítékként, hogy nemcsak léha ifjak léteznek, a könyv bemutat 12 fiatalt, akik röviden mesélnek magánéletükről és vállalkozói útjukról, eddigi eredményeikről. Gondolom a korlátozott terjedelem is oka lehet, hogy a leírások általában eléggé vázlatosak. Én szeretem ha egy írás mélyebben elmerül a témában és konkrét részletekkel mutatja be a vállalkozók útját, mert abból úgy többet lehet tanulni. Kb. kettő cikk szinte haszontalan is ebből a szempontból, mégis a többségéből ki lehet hámozni hasznos információt.

Bár mindenkit más szempont érdekelhet, számomra a következő gondolatok tűntek legértékesebbnek a könyvből, kiegészítve azokat saját szájízem szerint:

Csináljuk ami érdekel

Fontos hogy azt csináljuk, ami érdekel, felvillanyoz, még ha az el is tér a szokványostól, akár szembemegy az árral. Ha viszont már nem érdekel, vagy nem megfelelő, ne habozzunk váltani – mielőtt az egészségünk vagy az életkedvünk rámegy. Az amit eddig csináltunk, nem kötelez arra, hogy ezután is ugyanazt csináljuk. Bármikor válthatunk!

Ha munkahelyről van szó, bizonyos időre elvállalhatunk kevésbé jól fizetett állást is, ha az érdekel, és ott tanulunk valami értékeset. Egy spanyol vállalkozási tanácsadó (Antonio Gonzáles-Barros) videó-interjújában mesélte: Frissen végzett vállalkozókedvű fiatalok fordultak hozzá tanácsért, hogy hogyan kezdjenek vállalkozni. A tanácsa: Sehogy! Menjenek el 1-2 évre egy vagy több helyre dolgozni, ne a saját kárukra, hanem a munkáltató kontójára tanulják meg hogy hogyan működik a munka, hogyan működnek a vállalkozások. És még fizetik is őket. Csak azután kezdjenek saját vállalkozásba, amikor már el tudják kerülni a legelemibb hibákat.  (Az interjú itt megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=2y4eGcImk2c ).

Kitartás

Nem minden sikerül elsőre. Az új vállalkozások nagy része pár éven belül becsődöl. Ha nem sikerült, próbáljuk újra, másképpen, kitartóbban, felhasználva az előző tapasztalatokat, okulva az előző hibákból.

Legyünk kitartóak! A jól beinduló vállalkozásban is általában évek kellenek, míg olyan szintre jut, hogy számottevő pénzt tudjon belőle kivenni a tulajdonos. Addig marad a szerény élet és a sok-sok munka. Saját tapasztalatból is megerősíthetem: minden sokkal tovább tart, mint azt előre gondoljuk. Nem vicc: sokkal tovább!!!

Célok és haladás

Konkrét célokat kell kitűzni, megszabni az oda vezető út mérföldköveit, hogy mindig világos legyen, mi a következő lépés. Aztán már csak mindig lépni kell egyet, és figyelni (mérni) hogy haladunk-e. Hisz a 10.000 kilométeres út is egyetlen lépéssel kezdődik. Lépni meg általában mindenki tud. Aztán már csak az egyetlen lépést kell ismételgetni, míg oda nem érünk.
Próbáljunk egy célra fókuszálni, ne aprózzuk el magunkat sok-sok cél közt, való igaz a mondás: egy fenékkel több lovat nem lehet megülni. (Könnyű ezt mondani! Jómagam is többször megszegem e szabályt, de időnként aztán próbálom magamat megregulázni.)

Vállalkozói ötlet titkolása

Sokan azt hiszik, van egy szuper ötletük, és azt titkolják, nehogy valaki más megvalósítsa.  A valóságban szinte mindent már valaki kitalált, ötletekkel tele van az internet. Amit kevesen csinálnak: nekilátnak és megvalósítják. Ez az igazán nehéz része. Ezért nyugodtan elmondhatjuk ötleteinket, hátha valakitől jó tanácsot kapunk, esetleg találunk valakit aki segíteni tud célunk elérésében.

Még a szuper ötletekhez annyit: ha valami ötlet teljesen újszerű, ami még nem létezik, az valójában rizikós is, mert semmi nem garantálja hogy van is rá valós fizetőképes igény. A biztonságosabb üzleti modellek a már létező bevált receptek, ezekből szemezgethetünk saját ízlésünk és érdeklődésünk szerint. A fontos az, hogy mi tud minket fellelkesíteni, és mit tudunk jobban megcsinálni mint az eddigi vállalkozók. És itt nem a jobb (alacsonyabb) árra gondolok, mert az olcsóskodás egy kezdőnek a legbizonytalanabb üzleti modell. Inkább hogy valamit szebbé, jobban elérhetővé teszünk, jobb minőségben elkészítünk, vagy jobban megoldjuk a vevőnk problémáját.

Félelem

Félni lehet. A változástól, új céloktól, ismeretlentől. Félni kell. A félelem jó, mert óvatosságra int, rákényszerít a kockázat felmérésére, esetleg biztonsági intézkedésekre. De a fontos az, hogy a félelem ellenére tudjunk és merjünk cselekedni.

Jó pap is holtig tanul

Tanuljunk folyamatosam! Sokan azt hiszik, a tanulás véget ér az iskola elhagyása után. Pedig igazából csak akkor kezdődik. Valljuk be: az iskolában igazán kevés használható dolgot tanítanak. Azok nagy része el is avul, mire az iskolát befejezzük. Szerencsére az interneten szinte korlátlan mennyiségben és nagyrészt ingyenesen található anyag (videók, szakmai szövegek, stb., és most nem a vicces macskás videókra gondoltam).

Tanuljunk mások példáján, képezzük magunkat ezekből a forrásokból is, valamint olvassunk a kedvenc témánkkal kapcsolatos könyveket. Nyelveket, szakismereteket, szinte bármit ingyenesen és rövid idő alatt megtanulhatunk, ha vesszük a fáradságot, és például esténként a tévés valóságshow helyett ennek szentelünk 1-1 órát. Keressük a kapcsolatot nálunk okosabb vagy tapasztaltabb emberekkel – tanuljunk tőlük, váljanak a mentorainkká.

Tanuljunk nyelveket! Bármilyen nyelv ismerete megkönnyíti az életünket, számtalan kaput nyit ki előttünk, és lehetővé teszi hogy több nyelven szívjuk magunkba a tudást.

A legjobb tanulási módszer pedig a gyakorlat. Kezdjük el, amit szeretnénk, és tanuljuk meg menet közben, hogyan kell!

Végülis érdemes elolvasni

A könyv elolvasását ajánlom olyan fiataloknak is, akik még nemigen tudják, mit is kezdjenek az életben. Ma a korlátlan lehetőségek korában élünk. Ez előny, de hátrány is, hiszen annyi mindent lehetne csinálni, hogy a bőség zavarában nehéz választani és elköteleződni egy irány mellett (legalább egy időre). Mert mi van ha a másik út jobb lenne?

A puding próbája az evés. Ki kell próbálni valamit. Nem várni, hanem cselekedni. Aztán ha nem tetszik, lehet váltani. Ha csak tétovázunk, nem jutunk sehová. (Zárójelben megjegyezve: jó filozófiai kérdés lenne: Kell-e egyáltalán valahová eljutnunk?)

A könyv szereplőit itt listázom. Nem írtam mellé hogy ki mivel foglalkozik, mert ez nem minden esetben derült ki egyértelműen, általában több mindent csináltak eddig. És lehet hogy mire e sorokat elolvassa valaki, már egészen mással foglalkoznak:

  • Barta Niki
  • Albert Tímea
  • Puszta Richárd
  • Tusnádi Roland
  • Faragóné Pancsa Amanda
  • Soltész Ian
  • Szabó Dávid
  • Tóth Ádám
  • Tóth Gábor
  • Rácz Dorina
  • Vedres Tamás Fleck
  • Majsai Richárd

 

A tyúk amelyik átment az úton

A tyúk amelyik átment az úton

Egy barcelonai könyvesboltban böngészgetve bukkantam rá Menchu Gómez és Rubén Turienzo La gallina que cruzó la carretera = „A tyúk amelyik átment az úton” című könyvére.

Könnyed kis olvasmány,  mindössze 150 oldalas, amely igyekszik megmutatni, hogyan tűzzünk ki célokat, hogyan haladjunk feléjük, különösképpen a csapatmunka segítségével. Spanyol nyelvgyakorlásnak is kiváló. Mindkét szerző pszichológiai tanulmányokat végzett, pszichológusként és coachként tevékenykednek Spanyolországban.

Popeya a nyughatatlan csirke

Főhőse a baromfiudvar lakója Popeya (egy csirke), aki fejébe veszi hogy átmegy az úton. A többiek próbálják lebeszélni, mindenféle baljóslatokkal elrettenteni merész tervétől. Az idősebbek intik: a közeli főúton átmenni életveszélyes, és a túloldalon egy hatalmas kráter képében maga a világ vége található. Ezért az utat még megközelíteni sem szabad.

Persze Popeya nem egy átlagos csirke. Kiscsibe korától minden érdekli, mindenre kíváncsi, megállíthatatlan kérdésözönt zúdít környezetére, minden információt kétségbe von, mindent érteni akar. Tyúkanyja kivizsgáltatja, és „vállalkozócsirkeséget”, avagy „nyughatatlan fenék” szindrómát diagnosztizálnak nála.

Aktívan lelkileg támogatja csirketársait, próbálja őket ráébreszteni, hogy mindenki képes lehet különleges dolgokra. Mint egy igazi vezető, igyekszik más vezetőket is létrehozni, nem csak követőket találni. Bár első látásra nem sok különbség van az egyének közt, ha aktívan felhasználjuk a megszerzett tapasztalataink erejét és fel merjük vállalni a tömegtől különböző hozzáállást, cselekvést, különleges eredményeket érhetünk el.

A könyvben a  tojótyúkok állandó nyomásnak voltak kitéve, hogy kellő méretű és mennyiségű tojást tojjanak, ellenkező esetben igazságtalannak tűnő büntetéssel sújtották őket. Popeya rájött, hogy a lázongás helyett inkább megpróbálja megérteni az igények eredetét, és megtalálni azokat a feltételeket, amelyekkel súrlódások nélkül biztosítható az elvárt termelés. Konkrétan finom gyógynövények alkalmazását akarta bevezetni a táplálkozásban.  A vezető kakasoknak persze nem tetszett ez a minden lében kanál magatartás.

Miért akart átmenni?

De hogy miért is akart átmenni az úton? Azért, hogy ott egy olyan farmot létesítsen, ahol a tyúkok finom gyógynövényeket ehetnek és könnyedén és boldogan tudnak megfelelő méretű tojásokat tojni.

Megtanul nyilvános beszédet mondani és kisebb forradalmi mozgolódások után egy csirkecsapat kikíséri az úthoz. Csirketársai lelki támogatásával hősiesen és sikeresen átkel az úton, anélkül hogy elütné egy autó. A túloldalon nem talál sem krátert, sem a világ végét, hanem jó füvű mezőt. Az új tyúkfarm lehetősége máris reálisabb lett. De ez már egy következő történet lesz … ha lesz.

Tanulság

Vízparti olvasmánynak kitűnő lehet, a kissé bugyuta, de viccesen leírt kerettörténetből ki-ki megpróbálhatja kihámozni a tanulságot és a lényeget saját felhasználásra. Számomra ezek voltak:

  • Kételkedjünk. Semmit se fogadjunk el megváltozhatatlan tényként, főleg ne azért, mert „eddig ezt mindig így csináltuk”, vagy valaki tekintélyes azt mondta.
  • Saját céljainkat mi szabjuk meg.
  • Közben többször eleshetünk, de újra felállva folytathatjuk utunkat.  A kisgyermek sokszor elesik, míg megtanul járni – mégsem okoz neki lelki gondot. A kockázatmentes célok nem is igazi célok.
  • Cél eléréséhez  2 százalék tehetség és 98 százalék cselekvés, kitartó megvalósítás kell. Mert semmi sem tart oyan sokáig, mint az amit el sem kezdünk.

A V mítosz (A vállalkozás mítosza)

Nemrég olvastam újra Michael E. Gerber “A V mítosz” című könyvét, amelyet kezdő, de tapasztalt vállalkozóknak is tudok ajánlani. Nem csak abban segíthet, hogyan javítsuk vállalkozásunk működését, hanem ráébreszthet arra is, ha zsákutcába kerültünk.

Bár nem ez a könyv fő mondanivalója, de fontos észrevenni: sokan vakon küzdenek saját vállalkozásukban, miközben nem veszik észre, hogy a szabadság helyett, amire vállalkozóként áhítoztak, valójában saját vállalkozásuk rabszolgájává váltak, ami rosszabb mint egy kellemetlen munkahely.

Sokan indítanak vállalkozást szakmai tudásukat kihasználva, például ha valaki ért a weboldalkészítéshez, vállalkozást indíthat mint weboldalkészítő, remélve, hogy majd több pénze, több szabadsága lesz, mintha ugyanezt a munkát alkalmazottként végezné. Ezzel véget is ér a boldog szakemberi élet, mert neki kell foglalkoznia a marketinggel, vevőszerzéssel, munkaszervezéssel, számlázással, pénzügyekkel, eszközbeszerzéssel és más nemszeretem feladatokkal is. Ha meg a szakmunka mögé bújva nem látja el ezen egyéb feladatokat, az előbb-utóbb a cég elsorvadásához vezet.

Gerber is rámutat: egy vállalkozásban nemcsak a szakemberre van szükség, hanem egy vállalkozóra és egy menedzserre is. Hogy miben is különbözik e három szerep?

  • a szakember: elvégzi a szakmunkát, gyártást, szolgáltatást
  • a vállalkozó: megálmodja a vállalkozást, meglátja a lehetőségeket, új eljárásokat, termékeket, szolgáltatásokat gondol ki
  • a menedzser: működő rendszerbe szervezi a céget, rendet tart

E három különböző szerep ritkán találkozik egy személyben, ezért is nehéz a kezdő kisvállalkozók sorsa, és ezért kell törekedni arra, hogy a cég mielőbb serdülőkorba kerüljön, amikor már tud alkalmazottakat felvenni, betöltve a fenti három szerepek közül a hiányzókat. A könyv bemutatja a vállalkozások életszakaszait:

1. Gyermekkor – a szakember szakasza

A szakember elindítja a vállalkozást, mindent egy kézben tartva, igyekszik ellátni a szakmunka mellett az álmodozási és szervezési feladatokat. Megálmodja és elkészíti a tökéletes terméket vagy szolgáltatást, nem kímélve pénzt, időt, fáradságot, gyakorlatilag éjjel-nappal csak ezzel foglalkozva. Mivel ez nagyon megterhelő, e szakasz nem tarthat túl sokáig.

Ha minden fáradozás ellenére sem indul be a vállalkozás annyira, hogy a serdülőkorba lépjen, érdemes lehet megfontolni az alkalmazotti létbe való visszatérést, mert ott legalább némileg garantált a fizetés, van szabadság, és behatárolt a munkaidő.

Ha viszont beindult a vállalkozás, jön a bevétel, sok a megrendelés, a szakember nem győzi a munkát – ekkor vagy túlterheli és kinyírja magát fizikailag, vagy átlép a serdülőkorba.

2. Serdülőkor – segítség bevonása, a menedzseri szakasz

Alkalmazottakat kell felvenni. Ez esetben gyakori hiba, hogy segítségként vesszük fel az alkalmazottakat, és továbbra is mindenki csinál mindent, de senki nem felel konkrétan semmiért.

Fontos hogy megszervezzük a munka és a felelősség elosztását, a gyártási és ellenőrzési folyamatokat, úgy hogy ne maradjon lefedetlenül egy fontos felelősségi kör sem.

Ha nem sikerül a menedzseri szerepkört betölteni, káosz alakulhat ki az amúgy jól beindult cégben, ami csődhöz vagy gyermekkorba való visszaeséshez vezethet, vagy ideig-óráig a káosz ellenére működhet, míg a kulcs-személy bele nem rokkan lelkileg.

3. Érettség, vállalkozói szemléletmód

Távlati jövőképből indul ki, egy igény kielégítésére vagy probléma megoldásaként találja ki a terméket vagy szolgáltatást, amit kínálni szeretne. Megálmodja a cég egészét, hogyan kéne kinéznie a távoli jövőben, majd abból visszafejtve kitalálja az ehhez szükséges szervezési feladatokat, megkeresi a szükséges technológiákat, berendezéseket, helyiségeket, munkatársakat és üzleti partnereket.

A vállalkozó kialakítja a cég szervezeti struktúráját, majd rábízza a menedzserre hogy annak működését megszervezze, és szakemberekkel feltöltve működtesse.

Véleményem szerint ezeken a teendőkön már az első lépésben túl kell esni, tehát a vállalkozást eleve azzal a vízióval kell indítani,  hogy hogyan fog működni, ha majd az érettség fázisába kerül. Minél világosabb ez az elképzelés, annál könnyebben eljut a vállalkozás a gyermekkoron és serdülőkoron keresztül az érettség fázisába.

Franchise modell – a kulcsrakész üzletformátum

Egy érett vállalkozásnak világos szervezeti struktúrával és szervezett folyamatokkal, kommunikációs vonalakkal kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi hogy emberekkel feltöltve képes legyen a sikeres működésre. Gyakorlatilag egy franchise modellt – prototípust kell létrehozni a vállalkozásból, amely alkalmas arra, hogy személyi változások mellett is működjön, sőt klónozható legyen. Gondoljunk csak a McDonalds-ra, amely nem egy magas szintű atomfizikusi ötlet, mégis olyan aprólékosan kidolgozott és kiróbált franchise modell, hogy gyakorlatilag bárki betanítható rá, hogy sikerrel működtesse.

A franchise modell kialakítása nem csak akkor lehet hasznos, ha valóban franchise-ként szeretnénk értékesíteni a céget. Van az a kellemes mellékhatása, hogy egy jól szervezett cég képes működni a tulajdonos mindennapos jelenléte nélkül is, ami a vállalkozói szabadság egyik fontos előfeltétele. Ezért kell kidolgozni és működtetni:

  • berendezés, felszerelés leírása (beleértve dizájn, munkaruha)
  • folyamatok leírása (munkaköri és műveleti leírások)
  • kommunikáció módjai leírása (pl. vevők kezelése)
  • oktatási, ellenőrzési és újítási folyamatok leírása
  • statisztika, mérési folyamatok leírása, hogy változásokkor értékelhető legyen azok hatása
  • a pozíciók szabványosítása úgy, hogy minél kisebb képzettséget igényeljenek, így könnyebben betölthetőek
  • fő cél: kiszámíthatóan azonos értéket nyújtani a vevőknek, partnereknek és az alkalmazottaknak is

Vállalkozásfejlesztési program

Gerber a következő pontok átgondolását javasolja, ha vállalkozni szeretnénk:

  1. Elsődleges célunk
    • mit szeretnénk mi, mint magánszemély: milyen életet, mennyi szabadidőt, milyen életszínvonalat.
  2. Stratégiai cél
    • milyen legyen a vállalkozás, mint eszköz, hogy az elsődleges célt elérhessük
    • pénz – mennyi bevétel, nyereség kell
    • az alapötlet életképes-e, van-e fizetőképes vevő, el tudom-e érni őket
    • idő mennyi kell rá, mennyi tőke
  3. Szervezetstratégia 
    • szervezeti séma (ne emberek köré szervezzük, hanem munkakörök, felelősségi és feladatkörök kialakításával, és azokhoz rendeljünk személyeket)
    • pozíciók prototípusának kialakítása (felelősségi körök, munkaköri leírások, kommunikációs vonalak és ellenőrzési módok megállapítása)
  4. Menedzsmentstratégia
    • nem az emberek kiválóságára kell építeni, hanem olyan rendszert kialakítani, amiben átlagos képességű emberek is képesek kiemelkedő teljesítményt nyújtani.
  5. Emberstratégia
    • a vevőnek nincs mindig igaza, de mégis mindig úgy kell éreznie, hogy az igazság az ő oldalán áll.
    • Az alkalmazottakkal szemben elvárás, hogy magas szinten végezzék munkájukat, és ha erre nem képesek, célul tűzzék ki azt, és tegyenek is érte. Aki erre nem hajlandó, az nem a megfelelő személy a pozícióra.
    • felvételi folyamat és az új alkalmazott munkábaállása, betanulási folyamata is jól szervezett rendszer kell hogy legyen
    • új alkalmazottakkal megértetni a cég működésének alapelveit, és hogy az ő munkájuk hogyan járul hozzá az érték megteremtéséhez
  6. Marketingstatégia
    • mit akar a vevő (mit hisz hogy akar) – gyakrabban érzések alapján dől el, nem racionális érvek szerint (bár az érzelmi alapon hozott döntést igyekszik racionális indokokkal allátámasztani – ebben segíthetjűk is őt)
    • meg kell találni a célcsoportot (lehet több is), minél pontosabban megcélozni, és hozzájuk igazítani a marketing rendszereket – többlépéses ismétlődő folyamatokként kiépítve
  7. Rendszerstratégia
    • kemény rendszerek (fizikai dolgok, gépek, eszközök, amelyek adott szabályok szerint működnek)
    • puha rendszerek – előírások, emberek, műveleti leírások, szervezeti struktúra – ez a legkevésbé megbízható, jó rendszert és állandó felügyeletet igényel
    • információs rendszerek – a fenti két rendszer kölcsönhatásairól adnak infót

Érdemes elolvasni

A könyv egy pitéző és egy szálloda konkrét példáját alkalmazva szemléletesen és olvasmányosan magyarázza el az itt felvázolt alapelveket. Véleményem szerint az egyik legjobb könyv a vállalkozás témájában. Ne hangoljon le senkit, ha az egyes elveket akár szájbarágósan, ismételve magyaráz, próbáljuk a könyvből kiszűrni azt, amit fel tudunk használni saját vállalkozásunkban.

Nekem papír verzióban van meg, de online is elérhető a pl. a scribd.com oldalon: https://www.scribd.com/doc/41617198/Michael-E-Gerber-A-V-mitosz