Kategória: Gatyás futás

Maratoni futás 50 felett – kipróbáltam a 42 km távot

Újfent kíváncsi voltam. Milyen lehet a marathoni 42,2 km távot lefutni?

Most már nem vagyok kíváncsi … 😅, mert kipróbáltam – 87. gatyás futásként. 2022. március 26-án reggel 7-kor indultam Szentgyörgymezőről, át a hídon Párkányba, onnan a töltésen Kőhídgyarmatig, majd a hegyfarki úton a párkányi vasútállomásig, onnan Nánán keresztül Párkány központjába, ez eddig 27 km. Onnan futottam egy kört a gyári út felé (eddig 34 km), majd vissza Esztergomba, némi kerülőkkel Szentgyörgymezőig, hogy meglegyen a 42,2 km.
     Egy hónapja próbáltam ki a 21 km-s távot, az nem okozott különös gondot, ebből balga módon arra következtettem, hogy ennek a duplája is sima ügy. Valójában 29 km táján elfogyott a lelkesedés, elértem azt a holtpontot, amiről eddig csak olvastam, ez azt igazolta hogy nem vagyok kellően felkészült ilyen távra. Onnantól már nem volt oly élvezetes a futás, de hála konokságomnak, befejeztem az egész távot, bár a végefelé már kombináltam a futást némi masírozással, de szerencsésen hazaértem.
     A szokásos 5 km-hez képest a 42 km már némi logisztikai tervezést igényelt, fiam elkísért biciklivel az első 25 kilométeren, tőle utántölthettem vizes flakonjaimat. A futó-övem zsebeiben vittem magammal banánt, amit útközben eszegettem, hogy legyen némi tápanyag-utánpótlás. Útközben még két alkalommal utántöltöttem a vizet és eledelt. Volt nálam só-tabletta is, amiből egyet-egyet megettem. Olvastam, hogy a mellbimbókat le kell ragasztani ragtapasszal, hogy a póló ki ne dörzsölje – ez a gatyás futás miatt nem volt szükséges😉. A hőmérséklet induláskor 2 fok volt, és hazáig 16 fokig emelkedett, de a napsütés miatt melegebbnek tűnt. Számoltam a napsütéssel, be is kentem magamat, mert 5 órányi futkározás alatt csúnyán meg is éghettem volna.
     Végkövetkeztetés: örülök hogy kipróbáltam, de nem ébredt bennem vágy ilyen hosszú távok megismétlésére. Tapasztalatnak megfelel. A végén már nem voltam túl lelkes, de végigcsináltam. Aznap délután aztán úgy járkáltam, mint egy járókeretes bácsi, csak annyival nehezítve, hogy járókeretem sem volt 😅. A talpam sajgott, a lábszáraim fájtak, de szerencsére sérülésem nem volt. Még másnap is sántikáltam, ülésből öregesen támaszkodva álltam fel, de aztán 2 napra rá már tudtam rendesen menni. Hiába, a heti 2 x 5 km futás nem nevezhető maratoni felkészülésnek, de hajtott a kíváncsiság. Fiam segítségével egy videót is készítettünk.

Kipróbáltam a 21 km távot

Életem első félmeratoni távja

Arra gondoltam, kipróbálnék hosszabb távot a szokásos 5km-nél, esetleg a néha-néha beiktatott 10km-nél is. Csak a kíváncsiság kedvéért 🙂.

Este kinéztem a térképen néhány lehetséges útvonalat, és reggel 7-kor nekiindultam azzal a titkos tervvel, hogy a félmaratoni 21,1 km távot jó lenne megtapasztalni, természetesen a gatyás futások keretén belül.
     Kigugliztam, hogy e távon már javasolják, hogy legyen némi étel-ital nálam, így vízzel és némi csokival szereltem fel magamat, ezek épp elfértek a futó-övem zsebeiben.
Induláskor még -4 fokot mutatott a hőmérő, de aztán feljött a nap, és a hőmérséklet fokozatosan emelkedett. Mire 2 óra és 25 perc futás után hazaértem, már +1 fok volt.
     Mivel ennyit még sosem futottam, de még a fele is soknak számított, volt olyan verzióm is, hogy menet közben lerövidíthetem 14 km-re , ha úgy érzem hogy túl nehéz. Szerencsére nem volt gond. A hűvösnek hála, kicsi volt a folyadék-veszteség, így a magammal vitt fél liter vízből maradt is. Az ötödik kilométer után kezdtem időnként kortyolgatni, a 13. és 17. kilométernél ettem egy-egy kocka csokit. A 18. kilométer után aztán már megfordult a fejemben, hogy tán kellemesebb lenne egy termál-medencében lebzselni 😅, de azért csak haladtam tovább hazáig. Érdekes tapasztalat volt, picit tovább kellett utána nyújtani, meg a vádlikat átmozgatni, mint az 5 km futás után.
     Februárban sikerült egy célkitűzésemet teljesíteni: egy éven át rendszeresen, rövidnadrágban futni, beleértve a téli hónapokat is. 😊😇  Tavaly február 10-én próbáltam ki először a gatyás futást, amit aztán folytattam. A leghidegebb idő, amiben futottam, -9 fok volt, én személy szerint a 0 fok körüli hőmérsékletet szeretem a legjobban. Az elég hideg hogy ne izzadjon túlságosan az ember, és elég meleg hogy ne fázzon a kéz kesztyű nélkül. Azt is el kell mondani, hogy a közvélekedéssel ellentétben a gatyás futás nem okoz tüdőgyulladást (szerencsémre 😊).
Most kipróbáltam a 21 km-t, és túléltem gond nélkül😁, de nincs olyan célom hogy a hosszabb távokhoz szükséges időt napi szinten feládozzam az életemből. Maradok a rendszeres 5km távnál, itt-ott egy tizest beiktatva. Továbbra sem tartom magamat nagy sportembernek, sosem voltam az, és 50 évesen már nem is akarok senkit legyőzni, csakis saját magamat. Igyekszem másfajta mozgást is végezni, emellett ha kétszer egy héten hajnalban kivakarom magamat az ágyból, hogy munka előtt fussak egyet, már nyertem!

Januári gatyás futás -9 fokban

hó nincs, de hideg az van

Január 12-én reggel nem panaszkodhattam hogy túl meleg lett volna! Még a képen látható szobor is be volt öltöztetve rendesen 🙂.

Hó az nem volt, de a hőmérőnk -9 fokot mutatott. Eddig ez volt a leghidegebb gatyás futásom. Szerencsére szélcsendes idő volt, mert ilyen hőfoknál viharos szélben nem lett volna kedvem gatyában futározni. Most kifejezett előny volt hogy nem futok túl gyorsan, mert kevésbé hűtött az ellenszél ☺.
De be kell vallanom, hogy a kezemen a hüvelykujjam fázott, aztán mikor megmarkoltam, akkor meg a mutatóujjam volt elöl, és az fázott. Így cserélgettem őket, míg meg nem szokták a hőfokot. Legközelebb ilyen hidegben veszek fel kesztyűt.

Gatyás futás a szabadban – itt a tél

hóban is jólesik a futás

Nem vagyok százas! – ezt tudtam meg egy decemberi havas reggelen futás közben – egy kutyát sétáltató nénitől. Még szép, hisz csak ötvenes vagyok 🙂.
Nem tudtam ellenálni a frissen esett havas táj csábításának. Bár a hóban kicsit nehézkesebb a futás, de jólesett így indítani a napot.

Heti két alkalommal továbbra is folytatom a gatyás futásokat. Mivel februárban kezdtem, kíváncsian várom, milyen megpróbáltatásokat, milyen hideget tartogat számomra december és január.

téli fürdés a Dunában

Közben a párkányi Fagyos Kakasokkal rendszeresen (hetente 1-2 alkalommal) járunk fürdeni a Dunára. December elején a víz kb. 4 fokos volt. Szívesen vennénk egy kis havas, jeges időt, az méltóbb háttér lenne a téli fürdőzésekhez.

Gatyás futás – folytatás az őszben

rendes futócipőben jobban megy a futás

Őszre beszereztem egy rendes futócipőt. Jó a szellőzése, könnyű, és elég jól tompítja a talaj ütéseit. Szeptemberben kétszer is beiktattam 5 km helyett 10 km-s távot, az új cipő már nem törte fel a lábamat, megúsztam vízhólyag nélkül.

Sikerült rendszeresen folytatnom a futást, heti 2 alkalommal. Mivel ezen kívül heti háromszor más mozgásformát is végzek, ennél többet nem szeretnék besűríteni a napirendembe. Aki sokat markol, keveset fog. A futással annyi a célom, hogy egy alap kondíciót megszerezzek, és ha véletlenül kell futni 5 vagy 10 kilométert, akkor ne essek kétségbe. Az azonnali kellemes hatása annyi, hogy szinte felpezsdíti a szervezetet, átszellőzteti a tüdőt, és sokkal energikusabban kezdhetem a napot egy jóleső futás után.

Gatyás futás nyáron is

nyári reggeleken már nincs hideg

A nyári melegekben is folytattam a heti 2 reggeli futást.  A hajnali 18 fok még mindig kellemesebb volt, mint a délutáni 30 fok. Júliusban sikerült lefutnom először 30 perc alatt az 5 km távot. Nekem ez nagy szó, mert sport antitalentum voltam világéletemben, futni is csak pár hónapja kezdtem.

A nyári futások végén, ha időm engedte, a Dunában hűtöttem le magamat, mert 18 fokban már elég jól meg lehet izzadni.

10 km futás először

első 10 km-s futásom

Június 18-án aztán kipróbáltam, milyen lehet lefutni egyszerre 10 kilométert.

Vittem magammal vizet, a futás az 5 kilométerhez képest kétszer annyi ideig tartott. Fázni nem fáztam, de nem volt még profi futócipőm, így 10 kilométeren egy vízhólyaggal gazdagodott a lábam. Intő tapasztalat volt, hogy ideje beszereznem egy rendes futócipőt.

Azt tudtam, hogy nem szeretnék rendszeresen nagyon hosszú távokat futni, mert annyi időt erre nem áldoznék, így azt a célt tűztem ki magam elé, hogy hetente kétszer futok 5 km-t, néha egy-egy 10km-t is beillesztve.

Gatyás futás és a Chi futás

Az első 11 gatyás futás után megtettem az első lépéseket a megvilágosodás útján! Nem kell megijedni, nem léptem be semmilyen szektába! Mindössze rá kellett jönnöm, hogy eddigi életem során nem tudtam futni. Nem ismertem a technikáját. Megvolt hozzá ugyanaz a szerszámom, mint másoknak: lábak, test egyéb részei, mégsem tudtam futni. Hiányzott a megfelelő technikai tudás.
     Az iskolai torna-órákon ha futni kellett, én legutolsóként vánszorogtam be a célba, a legrosszabb idővel, levegőért kapkodva. Csodálkoztam hogy egyes osztálytársaim hogyan képesek oly könnyedén és gyorsan futni. A torna-tanárok sem sokat segítettek. “Z” tanár úr (nyugodjon békében) csak annyit mondott: Fiam igyekezz jobban egy kicsit! Na ezzel az igyekezettel ugyanúgy utolsónak futottam be, csak még jobban kidögölve. Aztán “B” tanár úr (nem tudom él-e még) az idő-eredmények alapján 3-ast adott tornából, és az “Ép testben épp hogy élek” beszólásaival sem volt túl motiváló 😌. Bár magamtól is utánanézhettem volna a helyes technikának, de azt hittem ez személyes adottság kérdése, egyszerűen béna vagyok a futáshoz. Így telt el 50 év az életemből, futás nélkül. Ez az én kis személyes tragikus tapasztalatom az iskolarendszerrel. Több volt a hangsúly az osztályzáson, mint azon, hogy megkedveltessék a futást (és megtanítsák a technikáját).

Chi futás

     A gatyás futások felvillanyoztak, de úgy éreztem, mintha egy fal állna előttem, ami megakadályozza hogy gyorsabban, könnyedebben fussak. Aztán a feleségemtől (áldassék a neve😇) szülinapomra kaptam egy könyvet: Danny Dreyer: ChiFutás. Egy amerikai hosszútávfutó írja le benne, milyen technikával fut, hogy elkerülje az erőlködést és a sérüléseket.
     Sosem gondoltam, hogy könyvből fogok futni tanulni, de egy szuszra elolvastam, és világosság gyúlt a fejemben (Haleluja!). Teljesen rossz technikával, erőből próbáltam futni, rossz testtartással, helytelen lábhasználattal. Így nem csoda ha nehéznek tűnt a futás, kidöglesztett, ezért nem is vonzott, az eredmények sem javultak.
Chi Futás elveinek első próbája

2021.március 31- én volt az első alkalom, hogy a könyvben olvasottakat élesben is kipróbáljam. És működött! Az 5 km távon addig 35 – 38 perces időkkel kezdtem, új időm 31 perc alatt volt. Tudom hogy ez profiknak nem nagy szám, de számomra maga a csoda. Ugyanakkor az ízületeim és lábizmok terhelése jóval lecsökkent.

     A könyvből tanultakat még sokat kell gyakorolnom. Első alkalommal  próbáltam felváltva odafigyelni a helyes testtartásra, dőlésszögre, lábak helyzetére, lazításra, légzésre, mert folyamatosan visszaestem a helytelen futási módba. De már tudtam, mit kell megtanulnom, begyakorolnom: nem szabad erőből futni, hanem technikával. A téli “gatyás futások” ideje lassan lejárt, de én folytattam a futást. Ugyanúgy gatyában, de a melegebb időben legalább kevesebb aggódó néni szólt be: “Fiatalember, nincs egy kicsit alulöltözve?” 😅.
Júniusban már nem volt túl hideg
 Ahogy egyre melegebb lett, igyekeztem korán, akár 5 órakor is kelni, hogy még a hűvös reggeli órákban futhassak, hetente kétszer. Áprilisban COVID-os voltam, így bő két hét a futásból kimaradt.
 Hogy a futással eltöltött időt ne érezzem elvesztegetett időnek, a 24. alkalomra már beszereztem egy „csontrezgéses” fülhallgatót (amely szabadon hagyja a fület, hogy halljam a környező zajokat, például közeledő autókat is). Így tudok hangoskönyveket vagy podcastokat hallgatni futás közben. Ez abban is segít, hogy eltereli a figyelmemet a futás nehézségéről, szinte észrevétlenül telik el a táv.

Az első 10 Gatyás futás

Az első téli gatyás futás 2021. február 10-én

2021. februárjában próbáltam ki először a téli gatyás futást, -2 fokban. Addig nem szerettem a futást, de ez így valahogy megtetszett.

      Folytattam a futásokat, hetente 1-2 alkalommal, a reggeli órákban futottam 5 kilométert. Fokozatosan kezdtem megszokni ezt a fajta mozgást. Elmúlt a tél, kezdett tavaszodni, már nem fagyban kellett futni, hanem 6-7 fokban. Ezek alapján a nulla fok k¨örüli hőmérsékletet találtam ideálisnak, az még eléggé hűtött, hogy ne izzadjak.

„Pendler”-futás – ingázás a határon keresztül

A 9. gatyás futás rendőri felügyelettel történt. Mint ingázó, naponta átkelek a Dunán, az Esztergom és Párkány közti hídon. Kihasználtam a kellemes szélcsendes reggelt, frissítő -3 fokos hőmérséklettel, egy kis futásra. Az autómat Szentgyörgymezőn hagytam, onnan indultam 6:25-kor, futva, Esztergom főterét útba ejtve, át a hídon Párkányba.
A határon a rendőrök szerencsére csak a papírjaimat vizsgálták, az elmeállapotomat nem 😁.  Megkértem a rendőröket egy közös fotóra, de csak egy bátor jelentkező akadt (köszönöm, Tibor!), a többiek hirtelen elsomfordáltak a háttérből.

Hidegben futás ruha nélkül

Már régóta ki szerettem volna próbálni a fagypont körüli hidegben a futást, ruha nélkül, pontosabban rövidnadrágban, csak hogy ne okozzak közfelháborodást. A végén aztán sikerült még egy kis téli fürdőzéssel is kombinálni ezt a “sportágat”. 

Miért pont hidegben futás

Wim Hof holland jégember könyvétől inspirálva járunk rendszeresen fürdeni a téli Duna jeges vizében. Wim Hof azonban nemcsak fürdőzve élvezi a hideg hatását, hanem más módon is: például futott már maratoni távot fürdőnadrágban a sarkvidéken. Ezért gondoltam, hogy ha a jeges vizes fürdést túléltem, akkor ki lehet próbálni a futást is.

Előkészületek

Olvastam, ha általában valaki futni szeretne, azt óvatosan, fokozatosan kell elkezdeni, hogy az ízületek és izmok hozzá tudjanak szokni a terheléshez. Jómagam ülő munkát végzek, futkározni nem szoktam, így nem egy maratoni futással gondoltam indítani. Első próbálkozáshoz megvártam egy szép havas, szélcsendes reggelt, -2 fokos hőmérséklettel. Kinéztem egy 5 km-s távot a Duna partján, felvettem egy rövidnadrágot, cipőt és sapkát, a testem többi részét fedetlenül hagytam. Bent a lakásban kicsit átmozgattam tagjaimat, majd kimentem és nekivágtam a távnak. 

Bíztam benne, hogy a hideg nem fog gondot okozni, nem is okozott. Egyetlen problémám az volt, hogy nem voltam a futáshoz szokva, így az elején a lábaim szinte alig akartak engedelmeskedni. Ennek tudatában lassú nyugger tempót választottam. Az első kilométernél kimerültnek éreztem a lábaimat, de nem sokkal ezután már a testem átesett a kezdeti ijedtségen, és jól éreztem magamat.

Másfél kilométernél volt az első döntési pont: visszaforduljak, és 3 km legyen a futás, vagy folytassam, és lefussam az egész 5 km-s távot? A kocogás elég hőt termelt, így belül nem fáztam, csak a bőröm felszínén éreztem a hideget. Tehát folytattam tovább. A táv felénél örültem, hogy nincs semmi kellemetlen érzésem, a visszafogott tempónak köszönhetően a légzésemet is sikerült kordában tartani, a hideg nem okozott gondot sem a torkomban sem a nyakamon. Szóval elégedetten kocogtam le a táv második felét.

Hidegben futás utóhatásai

A lakásba visszatérve még egy ideig rövidnadrágban maradtam. Érdekes, hogy nem jött rám a hidegrázás, mint a jeges vizes fürdőzések után, ebből azt szűrtem le, hogy a futás által termelt hő elegendő volt a hőveszteség pótlására. A hirtelen kezdés és a futás utáni nyújtás elhanyagolása is hozzájárulhatott, hogy aznap estére fájtak kicsit a lábaim, de ez másnapra elmúlt, ezt felváltotta 2-3 napos enyhe izomláz a lábaimban. Más kellemetlen utóhatást nem tapasztaltam. Azt elhatároztam, hogy legközelebb nem hanyagolom a nyújtást futás után.

Hidegben futás és a hideg vizes fürdés – halmozzuk az élvezeteket

Az első rövidnadrágos futás után négy nappal, február 14-én részt vettem a szokásos vasárnapi hideg vizes fürdésen a Dunában. A víz 2 fokos volt, a szép napsütéses időben a levegő -1 fokosra melegedett. Leparkoltam Esztergomban, majd onnan rövidnadrágban kocogtam át a hídon egészen a párkányi fürdőhelyig (1,5 km). Egy kis hátizsákban vittem a fürdő-cuccomat. Pár perc fürdés után aztán megtörölköztem, felvettem a rövidnadrágomat, és visszakocogtam az autóhoz. Itt sem volt gond a hideggel, bár a határon álló rendőr rám szólt, hogy tüdőgyulladást fogok kapni. 

Ennek a kombinált futásos fürdésnek az volt a tanulsága, hogy a futás belülről átmelegített fürdés előtt, így kellemesebbnek tűnt a fürdés is. Másik előnye az volt, hogy fürdés után a futással megint csak belülről saját mozgással nyertem vissza a jeges vízben elvesztett hőmennyiséget, így elmaradt a szokásos hidegrázás, remegés.

Hidegben futás kellemesebb, mint ahogy kinéz

Az első próbálkozások után látom, hogy nem ez volt az utolsó rövidnadrágos futásom a hidegben. A legnehezebb pont az, hogy megbékéljünk a tudattal, hogy kimegyünk pucéran a hidegbe. Aztán ha már kint vagyok, nincs gond. 

Persze óvatos vagyok, nem futok túl hosszú távot – nekem kezdőként kb. 5km visszafogott tempóban elegendő. Igyekszem szélcsendes, fagypont körüli időpontot kiválasztani a futáshoz. Mínusz 20 fokos erős szélben nem fogok pucéran futni, mert nem hiányzik egy fagyási sérülés. Mindemellett az a tény, hogy legyőzhető a hideg és a tőle való félelem is, számomra egy motiváló tényező, ami hozzásegíthet, hogy rendszeresebben mozogjak. Tudom ajánlani!