A munka értelme

Futás közben egy podcast-ot hallgattam a munkahelyi kihívásokról, munkahelyi fásultságról. Hogy sokkal jobban érzi magát a munkahelyén az az ember, aki tudja, hogy van értelme annak amit csinál. Valóban fontos kérdés: miért is dolgozunk?

Csípőből jöhet a válasz: pénzért, hogy kapjunk fizetést és tudjunk belőle kaját venni. Ez alapból igaz is, gondolom sokan ha tehetnék, szívesebben heverésznének otthon, mint hogy korán keljenek és x óráig dolgozzanak valami lélekölő munkahelyen. De ennyire kiábrándító lenne a helyzet?

Gondoljunk csak bele: ha az utcaseprő egy hónapig nem csinál semmit, az komoly látható következményekkel jár. Ugyanez a polgármester esetében? Tán észre sem vehető . Na és mi az értelme az utcaseprő munkájának? Hogy tiszta, rendezett az utca, hogy jó érzéssel tudnak mások is ott tartózkodni. Néha elnézem, ahogy Párkányban a sétálóutcát takarítják, vagy a virágágyásokat rendezgetik, locsolják, ápolják.

Sokan lenézik ezt a munkát, de nagyra becsülöm azokat az embereket, akik hajnaltól azon serénykednek, hogy amikor mi napközben kisétálunk a városba, frissen locsolt szép virágágyásban gyönyörködhessünk, élvezhessük a tiszta környezetet. Remélem hogy ők maguk is megtalálják az örömet a saját munkájukban, és tudnak örülni az eredményének.

Vállalkozói szemmel is ugyanez a helyzet? Miért alapítottam tavaly a Fullpost céget? Hogy majd pénzt keressek vele? Persze, egy vállalkozásnak nyereségesnek kell lennie, és pénzt kell termelnie, bár az első 1-2 évben inkább nyeli a pénzt. De kell lenni valami motivációnak, valami célnak, hogy valamilyen formában jobbá tegyük a világot, hogy megoldjunk valamit, segítsünk valakiknek.

Az én kihívásom az volt, hogy segíteni a webshop tulajdonosoknak, hogy ne kelljen az áru raktározásával, csomagolásával bíbelődniük.

Hát ez nem nagy eresztés – mondhatná bárki, hisz egy árucikket bárki polcra tud tenni, aztán meg be tud rakni egy dobozba. Ez még így önmagában nem is túl izgalmas.

Ami engem felvillanyoz: kollégáimmal létrehoztunk egy céget, egy rendszert, egy csapatot, amely nem csak egy árucikket becsomagol, de például a tegnapi napon 1500 csomagot összekészített, becsomagolt és négy különböző futárszolgálatnak átadott. És ezek nagy része másnap már a címzettnél lesz Szlovákiában és Magyarországon, olyan nevű településeken is, amelyekről eddig nem is hallottunk, egy részük meg más Európai országokba fog megérkezni az elkövetkező napokban.

A munkánk értelme, hogy a webshopokat müködtetők ránk bízhatják árujukat és mi levesszük a raktározás és csomagolás terhét a vállukról. Segítjük őket, hogy még több vevőjüknek szerezhessenek örömet árujukkal. A munkánk értelme az is, hogy tudatosítjuk: valahol egy kisgyerek épp arra a csomagra vár, amit mi készítünk össze és csomagolunk. És ha megfelelő árut teszünk a csomagba, gondosan csomagoljuk, hogy meg ne sérüljön útközben, és a bejövő rendelések mindegyikét még aznap kiküldjük, hogy lehetőleg másnapra megérkezhessen – ezzel örömet szerzünk annak a kisgyermeknek, akit nem is ismerünk.

Szakítsunk néha egy pillanatot a mindennapos „robot” közben és gondoljunk arra: ha jól végezzük a munkánkat, az valakinek örömet okoz, valakinek megoldja a problémáját, valakin segít, valakinek szükséges. És bár érezhetjük hogy csak egy kis fogaskerék vagyunk a gépezetben, álljunk úgy a munkához, hogy mi egy kicsi, de FONTOS fogaskerék vagyunk, és nem nézetjük le magunkat hanyag hozzáállással. Ha csak annyi is a dolgom, hogy a címkét a csomagra ragasszam, az a címke legyen úgy odatéve, hogy azt bárkinek büszkén megmutathassam: azt a címkét én ragasztottam a csomagra, és az úgy van oda ragasztva, ahogyan a nagy könyvben meg van írva! Mert a saját lelki üdvünk érdekében fontos, hogy mi magunk is értékeljük a saját munkánkat. Hogy mi magunk is lássuk az értelmét!