Ma reggelre megjött a jó kis izzadásmentes futóidő! A fotón a háttérben a Bazilika lenne látható, de nem az. Futás közben egy vállalkozási témájú podcast-et hallgattam, amelyben megemlítették Schrödinger macskáját.
Az osztrák fizikus egy érdekes gondolatkísérletet talált ki a kvantummechanika fura működésének szemléltetésére. Egy macskát bezárunk egy nem átlátszós dobozba egy olyan szerkezettel, ami egy óra alatt 50% valószínűséggel megöli vagy nem öli meg.
Persze csak képzeletben tesszük ezt. Az egy óra végén nem tudhatjuk, hogy a macska él vagy nem. Csak úgy tudhatjuk meg, ha kinyitjuk a dobozt, és megnézzük. A további okfejtést én sem értem teljesen, beismerve tudatlanságomat és a kvantumfizika mélyebb megismerése iránti vágyam hiányát, inkább visszakanyarodok a vállalkozási témához.
Vissza a vállalkozáshoz, és általában az élethez, az életcélokhoz. Sokan dédelgetnek nemcsak vállalkozói ötleteket, hanem különböző más célokat, hogy milyen jó lesz ha majd egyszer eljön a megfelelő pillanat és akkor majd megvalósítják. De nem kezdenek bele.
Például majd ha lesz időm, megírok egy könyvet. Ha lesz pénzem, nyitok egy hamburgerezőt. Ha lesz időm, megtanulok angolul. Satöbbi. Tartogatják az ötletet, mint a macskát a lezárt dobozban. És nem tudják, hogy az ötlet életképes-e, vagy már régen megdöglött, és ki kéne dobni dobozostul. Vannak akik egész raktárnyit képesek összegyűjteni ilyen bedobozolt öltet-macskákból. De nem valósítanak meg egyet sem közülük.
Hogy miért? Mert akkor kiderülne, hogy valóban életképes-e az ötlet, és hogy ők mint személyek alkalmasak-e annak megvalósítására, vagy esetleg kudarcot vallanának. És ez a kudarctól való félelem ítéli örök doboz-fogságra az ötlet-macskáinkat.
Másik probléma, hogy közben megy az élet, változnak a körülmények, és lehet hogy ami jó ötlet volt 2 éve, mostanra már nem időszerű. Vagy míg gyermekkorban reálisnak tűnik az ötlet, hogy valakiből űrhajós legyen, 50 felett már nem biztos hogy ilyen célokat kell örizgetni lezárt dobozban, mert csak a helyet foglalják. Jut eszembe erről: nem is rossz ötlet ugyanúgy mint a ruhásszekrényt, időnként átselejtezni a céljainkat. Hogy a sok pelyva ne takarja el a szemet.
Azt mondják: a puding próbája az evés.
Ettem már rossz pudingot is, de akkor szépen félbehagytam. Ami nem jó, azt nem kell végigenni. De attól még később egy másik pudingot újra megkóstoltam. Ezért: ki kéne nyitni a ötlet-macskás dobozokat, és megvalósítani őket. Nem mindegyik fog sikerülni, esetleg van amit érdemes lesz többször is megpróbálni. Lesz amiről kiderül, hogy bár meg tudnánk valósítani, de akkora áldozatot kíván, amekkorát mi nem akarunk meghozni. Akkor az az ötlet kuka, azt hiába őrizgetjük. Aztán vannak, amelyek sikerülnek. De csak ha nekikezdesz. Nem majd egyszer, hanem most.
Nosza, Te ma melyik dobozodat nyitod ki?