Régebben azt gondoltam, a hideg vizes fürdés csak a különösen edzett sportembereknek való, és egy magamfajta egyszerű halandó számára lehetetlen. E posztban szeretném röviden bemutatni a könyvet, amely felbátorított, hogy átlépjem ezt a „lehetetlen” határt, valamint megosztani saját tapasztalataimat azok számára, akik esetleg szintén szívesen tágítanának eddigi korlátaikon.
- Hideg vízbe merülés lépései – ugrás a gyakorlati tippek bekezdéséhez
Wim Hof és Justin Rosales: El Hombre de hielo (A Jégember) című közös könyve különösen érdekes kombináció, mivel Wim Hof – a tapasztalt „Jégember” – történetei és tanácsai mellett Justin Rosales kezdő hidegkedvelő fokozatos fejlődését és tapasztalatait is tartalmazza.
Aki nem ismerné, Wim Hof sok éve rendszeresen fürdik jeges vízben, több rekordot is felállított a hidegtűrésével, például a sarkvidéken egy szál rövidnadrágban futott maratont, vagy több mint másfél órát kibírt egy tartályban – nyakig jégkockákkal beborítva. Állítja, hogy ennek köszönheti erős immunrendszerét, szerinte bárki más is képes lenne hasonló hidegtűrésre és arra hogy kellő koncentrációval és megfelelő légzési technikával növelhető a test belső hőképzése, valamint az immunredszer hatékonysága.
Justin a könyvben leírja, hogyan kezdett el érdeklődni a jégemberkedés (hidegtűrés) iránt, miként kezdett el edzeni hidegvizes fürdőkkel. Először csak a végtagjait mártotta jeges vízbe, majd ahogy egyre több időt kibírt, elkezdett teljes testtel vízbe merülni, valamint téli időben egy szál rövidnadrágban futni, odafigyelve mindeközben a biztonságra és a fokozatosság elvére. Leírja azokat az eseteket is, amikor meggondolatlanul túlzásba vitte a dolgot, de szerencsére megúszta maradandó fagyási sérülés nélkül. Miután felvette a kapcsolatot Wim Hoffal, több közös hidegtűréses programján is részt vett, ahol például 8 fok alatti hidegvizű folyóban úszkáltak, hegyet másztak kisgatyában, ugyanilyen lenge öltözékben a hóban ülve meditáltak. Helyet kapott továbbá a könyvben Wim Hof több hidegtűrő élményének leírása is.
Wim Hofnak magyarul is jelent meg hasonló témájú könyve, így bármelyiket tudom ajánlani motivációképpen, azoknak is, akik nem okvetlen szeretnének jeges vízben fürdeni. Az élet más területein is tudatosíthatjuk segítségével, hogy az akaraterő mily sok áthághatatlannak tűnő akadályt képes legyőzni. További információkat Wim Hof nevére keresve találhatunk az interneten, továbbá videókat a youtube-on. Érdemes rákeresni.
Jegesmedveség – Hogyan kezdjünk?
A továbbiakban a könyvből, internetről és saját tapasztalatból szerzett információkat osztok meg. Fontos tudni, hogy ezeket mindenki kellő óvatossággal, saját felelősségének teljes tudatában és megfontoltan alkalmazza! A hideg vízben való fürdés nem veszélytelen, e hobbi elkezdése előtt nem árt kikérni orvosa véleményét.
Hideg vízbe merülés
Nem árt
Tudatosítsuk, hogy a hideg víz nem árt az egészséges testnek, ha nem maradunk benne túl sokáig. Hőfoktól függően 3-10 percet nyugodtan a vízben tölthetünk, ha utána megszárítkozunk és teszünk róla hogy pótoljuk a hőveszteséget.
Biztonság
A hideg zuhany kivételével minden esetben legyen valaki a közelünkben, aki tud segíteni, ha váratlanul rosszul lennénk a vízben, vagy más baleset történne. Egyedül ne fürödjünk néptelen helyeken. Ha rosszul érezzük magunkat, azonnal hagyjuk el a vizet, inkább próbáljuk újra később.
Hidegzuhany
Kezdésként javasolt a hideg vizes zuhany, lehetőség szerint naponta. Normál meleg vizes zuhanyozás végére iktassunk be hideg zuhanyt, 2-3 lépésben csökkentsük a víz hőfokát egészen a leghidegebbre, közben forogjunk a vízsugár alatt, hogy minden oldalról érje az egész testünket. Akár 1 perc is elég, ízlés szerint. Közben törekedjünk a lassú, szabályos légzésre. Első alkalmakkor akaratlanul is kapkodjuk a levegőt, de ha odafigyelünk, képesek leszünk a lassú légzésre.
A hideg vízbe merülés fázisai
Első fázis: vízbe merülés után rövidesen érezhetünk szorító, zsibbasztó hatást végtagjainkon, égető érzést a testfelületünkön, késztetést ziháló légzésre, ízületekben szúró fájdalmat. Ez a fázis 1-2 perc alatt elmúlik, és testünk megbékél a helyzettel. Ha 2-3 perc alatt sem történik meg ez az alkalmazkodás, hagyjuk el a vizet, és próbálkozzunk későbbi alkalommal.
Második fázis: elmúlnak ez első fázis kellemetlen mellékhatásai, élvezhető a vízben tartózkodás – képesek vagyunk ellazulva vagy lassan úszkálva a szabályos légzésre, és a hidegrázás elkerülésére, lenyugtatására. Előfordulhat enyhe égető érzés a bőrön.
Harmadik fázis: Erős az égető érzés a bőrön, vagy nem tudunk úrrá lenni a hidegrázáson, esetleg valamelyik végtagunk erősen zsibbadni kezd, a hidegtől érzéketlenné válik, vagy más kellemetlen tünet – ezek jelzik hogy a második fázis véget ért. Hagyjuk el a vizet azonnal, ne akarjunk időrekordokat dönteni, könnyen túlságosan lehűlhetünk (hipotermia), ami életveszélyes állapotot is eredményezhet. Rendszeres edzéssel a későbbi alkalmakkor el tudjuk érni, hogy a biztonságos második fázisban egyre tovább maradhassunk a vízben.
Negyedik fázis: A vizet elhagyva megszárítkozunk és felöltözünk, közben újraindul a testfelszín vérellátása (bőrpír), az itt keringő vér lehűl, a test pedig hőt próbál termelni. Ha nem végzünk ilyenkor kellő testmozgást, a szervezet hidegrázással helyettesíti. Kellemesebb ha mozgunk. Legjobb a gyaloglás vagy laza kocogás. Ne kezdjünk ilyenkor megerőltető gyakorlatokba, mert a kihűlt izmok megsérülhetnek. Ha a mozgást kevésnek érezzük, kiegészíthetjük langyos zuhannyal vagy fürdővel (vigyázzunk, a túl meleg víz károsodást okozhat – gémberedett kézzel nehéz a hőfok ellenőrzése).
Nyakig a vízbe
Ha már a hideg zuhany elviselhető, lehet próbálkozni a hideg vizes mártózással, úszással. Legjobb nyáron kezdeni, 20-25 fokos vízben, és fokozatosan folytatni az alacsonyabb hőfokokban is. Ekkor több időt kap a szervezetünk hogy hozzászokjon a vízhez. Minél gyakrabban fürdünk, annál jobb. Ha valaki 20 fok alatt kezd, először csak derékig menjen a vízbe, és ha 1 percig bírta, akkor merüljön bele nyakig és ússzon vagy próbáljon ellazulni.
Mi általában a parton vetkőzünk, a testünk megkapja a hideg levegőtől az első sokkot, ami előkészületként is megteszi. Ezután lassan, de egyenletesen belesétálunk a vízbe nyakig, majd úszkálunk, figyelve az egyenletes légzésre. 10 fok alatt a körülményektől függően kábé egy perc kell, hogy a szervezet megszokja a hidegsokkot. Legalább 3-5 percet jó bent maradni, ha jól érezzük magunkat, akkor tovább is. Minél tovább maradunk, annál jobban lehűl a testünk, és tovább tart majd újramelegedni (többet kéne kocogni utána).
Még egyszer: a legfontosabb a biztonság a hideg vízbe merülésnél
Újra véssük eszünkbe, hogy olyan helyen fürödjünk, ahonnan rosszullét esetén is biztonságosan ki tudunk jutni, és aki velünk van, ki tudjon vinni a vízből. Fagypont közeli vízhőmérséklet esetén figyeljünk végtagjaink ujjaira – ezek elgémberedve tompábban jelzik hogy elég volt, így túl hosszúra nyúlt fürdés esetén fagyási sérüléseket szenvedhetünk.
Sapka viselése ajánlatos, én az első évben 15 fok alatt a fejemet még nem merítettem a víz alá (ezt későbbre hagyom, majd ha egy egész telet átfürödtem). Tapasztaltabb jegesmedvék szerint nem javasolt hőszigetelő kesztyű viselése, mert azzal pont megakadályoznánk hogy végtagjaink lehűljenek és jelezzék a fürdésidő végét. A vizet elhagyva a izmaink, és főként a végtagok ujjai gémberedettek. mozogjunk óvatosan, meg ne sérüljünk, el ne essünk.
Alacsonyabb hőfokoknál, de vadvízben egyébként is javasolt a lábbeli viselése, amely megvédi lábunkat pl. az eldobált üvegdarabok vágásaitól, vagy a parti jég által okozott sérülésektől. Az elgémberedett lábunkon meg sem érezzük a vágást, csak később vehetjük észre.
Jómagam is régebben szinte irtóztam a hideg víztől, de rá kellett jönnöm hogy ez nem csak a kiváltságosok sportja lehet. Nagyon jó buli élvezni az egyre hűvösebb vizet, és kihasználni a természetadta fürdési lehetőséget – nemcsak nyáron, hanem egész évben. Tudom ajánlani.