Azon agyaltam, mekkora is az értéke egy pohár víznek. Mondhatná valaki, hogy semmi, mert ingyen folyik a Dunában. Másvalaki mondhatná hogy felbecsülhetetlen, mert az élethez szükséges alapvető folyadék.
Persze sok ötletről már az agyalás fázisában kiderülhet hogy nem életképes – ez legalább nagyjából ingyen van. Másakról megvalósítás közben derül ki hogy zsákutca, ilyenkor már kell időbeni és anyagi veszteséggel is számolni. De ha nincs kockázat, nincs előrelépés sem.
Első lépés a tanulás. Tegnap késő este sikerült a „Szakmai Könyv írása és kiadása” online videótanfolyam végére érnem (Szilágyi Balázs tanfolyama). Közben még úton van Krisz Nadasi új könyve amely szintén erről szól, és igyekszem más forrásokból is magamba szívni a tudást .
Közben a munka elkezdődött. Mind a hét könyv-ötletnek nyitottam egy-egy mappát, ahová az anyagokat, ötleteket, tartalmi jegyzeteket gyűjtöm. Persze egyszerre nem lehet 7 könyvet írni, így szépen egymás után sorakoztatom őket. Az elsőnek már kész a vázlata, így belekezdtem a szöveg megírásába. Most itt csak azért fecsegem ki titkaimat, mert azt vettem észre, hogy ha valamely célomat megfogalmazom és írásban közzéteszem, az valójában a cél világrajöttét jelenti. Onnantól már nem csak a fejemben létezik, láthatóvá vált, lehet haladni feléje. Mint amikor egy világítótoronyban bekapcsolják a lámpát.
Mostantól van 7 világítótornyom, ahová egyenként szépen egymás után el fogok jutni. Hogy pontosan merre visz az út, milyen akadályokkal fogok szembesülni, most még nem látom át teljesen. Szerencsére. Mert sokszor ha előre látnánk minden nehézséget, akkor bele sem kezdenénk.
Nem gondoltam volna, hogy január elején egy gatyás futásban is meg lehet izzadni . Pedig de. Hála a langyos időnek. A hidegebb időre hiába vártam, karácsonyi és újévi tunyulás után már újra neki akartam lendülni.
Futás közben a Spotify-on hallgattam egy beszélgetést Markovich Bélával (MAPEI), cégépítésről, cégvezetésről, annak buktatóiról. Beszélt a válságos időszakok kezeléséről is, amikor ő a cégében nem fékezett, hanem inkább erősebben nyomta a gázt, és ennek köszönhetően gyorsabban és jobban jött ki például a 2008-as válságból is.
Kisebb vagy nagyobb válságok mindig lesznek, akár globális szinten, akár csak egy cégen belül. Az is válság, ha gyors növekedésnek indul a cég. Bizonyos szempontból lejtőre kerülsz, a cégben a megnövekedett létszámú ember megfelelő képzése, a folyamatok megszervezése terén, vagy a megfelelő mennyiségű befektetni való tőke terén lesznek hiányosságok, Az is válság, ha elveszted a vevőid jelentős részét. Ekkor elfogy a nyereség, kihasználatlanul állnak a gépeid, embereid, helyiségeid.
Azon agyaltam közben, hogy a követendő példát a biciklizéshez tudnám hasonlítani. A házunk közelében is van egy kis völgy az úton: lejtő, majd emelkedő. Hogy milyen technikával szoktam ezen áthaladni? A lejtőn nem lazsálok, nem fékezek, hanem igyekszem tekerni, sebességet nyerni, felvenni a lendületet, hogy aztán ez a lendület segítsen áthaladni a mélyponton, és feljutni az emelkedőn. Tudom, bugyuta kis példa, de érdemes észben tartani.
Jómagam is csináltam már hülyeségeket. Covid-hiszti elején (2020-ban) például az egyik webshopunkat leállítottuk, hogy úgyis minden megállt, meg hátha nem tudunk majd árut utántölteni. Engedtem a világvége hangulatnak. Aztán szerencsére észhez tértem, egy hét után újra működtünk. Most már tudjuk, hogy a covid-hiszti kifejezetten jót tett a webes kereskedelemnek, sokaknál a szükség áttörte azt az ellenérzést, amit azelőtt a webes vásárlással szemben éreztek.
Summa summarum, azt tanultam meg a saját káromon és mások példáján is, hogy bár a válság idején át kell gondolni a takarékos működés lehetőségeit, de ez inkább abban kell megnyilvánuljon, hogy felfedezzük azokat a felesleges pazarló költségeket, amelyekkel nem kellett törődnünk, amíg dübörgött a biznisz. Semmiképp nem szabad a jövőnk számára kulcsfontosságú dolgokat leállítani, elhanyagolni. Ilyen a marketing is. Sokan ehhez nyúlnak baj esetén, mert azonnali megtakarítást jelent, ha például mától leállítom a hirdetéseket. Hosszabb távon viszont ez katasztrofális visszaesést jelenthet a bevételben, amit könnyen ráfogunk a válságra. Ha a termékünk jó, és megoldja a vevők valamilyen problémáját, teljesíti vágyát, akkor a kis bevétel ellen egy ellenszer van: termelés és értékesítés – marketing. Kötőjellel írtam, mert sokan azt hiszik, hogy a marketing kimerül abban, hogy adok fel egy újsághirdetést, vagy kiposztolom a weben. Ebből azonban még nem okvetlen lesz értékesítés. Én a marketingbe beleértem a hirdetéseken és kommunikáción kívül az egész folyamatot is, ahogy a terméket megtervezzük, megtaláljuk a célcsoportot, ahogy a termékről a vevő tudomást szerez, megrendeli, megkapja, kezeljük a panaszait, majd elégedetten használja, és lehetőség szerint újra meg újra visszatér, sőt másoknak is ajánlja.
Szóval ha gond van, jön a lejtő, gondolkodjunk, és lehetőleg lépjünk rá a gázra. Ehhez gyakran fontos előefeltétel: kell rendelkeznünk némi tartalékkal. Kell, hogy “békeidőben” építsünk egy jó csapatot, árainkat úgy kalkuláljuk, hogy azok elegendők legyenek nemcsak a költségek, munkabérek, saját munkabérünk, adók, újabb berendezések kifizetésére, hanem ezen felül tartalékot is kell képezni, ami aztán megkönnyíti a nehezebb időszakok átvészelését. Hogy legyen üzemanyag, amikor a gázra kell lépni! Például a komolyabb gondolkodású mezőgazdászok is jól tudják: mindig lesznek aszályos évek is, ezért a bőségesen termő években félre kell tenni. Aki nem vállalkozik, annak is a legjobb tanács lehet: tartalékoljon. Ha csak 30 eurót tud félretenni havonta, az is nagyon jó érzés tud lenni, mikor már összegyűlt teszem azt 500 euro, és ha elromlik a hűtőgép, nem kell kölcsönkérni a szerelés költségére, vagy nem kell magas kamatú hitelre megvásárolni az újat.
Bizony mondom néked: tar-ta-lé-kolj! (És tartsd rendben a bicajodat, hogy tudj a lejtőn is gyorsítani!)
Vállalkozás tervezés egy fontos mozzanata a Fullpost fulfillment vállalkozásom példáján.
Plusz egy elrettentő forgatókönyv, hogyan küldheted magad padlóra tervezés nélkül, ha egy nagy cég beszállítójává akarsz válni.
Tegnap írtam alá a szerződést a párkányi Fullpost cég raktárainak második kibővítéséről. A céget egy 214 m2-es helyiségben indítottuk 7 hónappal ezelőtt (2022. június).
Novemberben hozzáadtunk még 90 m2-t, amit úgy néz ki, hogy rövidesen kinövünk. Most lépünk még egyet előre, márciustól 645 m2-re nő a területünk, majd 805 m2 lesz a következő lépcsőfok.
Jelenleg raktárunkban 10 webshop áruját tároljuk, csomagoljuk és indítjuk útnak. Jövő hónaptól további három webshop költözik be hozzánk, aztán helyszűke esete forog majd fenn.
Persze főként egy új vállalkozásnál ez mindig egy rókafogta csuka – csukafogta róka esete, mert ha nincs elég raktáram, nem tud jönni az ügyfél, ha meg van szabad raktáram, akkor mielőbb be kell tölteni ügyféllel, hogy a költségek megtérüljenek.
Ezért ez egy kis versenyfutás önmagunkkal. Na meg kockázatvállalás, és nem kis befektetés.
Mi mindent kell betervezni a fejlődés érdekében? Gondoljuk csak át:
Ha a berendezésbe és felszerelésbe fektetett összeg 3-4 év alatt meg is térül, akkor az már jó eredménynek számít.
Nagy ütemű növekedés esetén viszont ez alatt az idő alatt folyamatosan tolni kell a cégbe a pénzt
…mert kábé ötször annyi pénz kell a bővülésre, mint amennyit a cég kitermelne.
Sok kezdő vállalkozó elköveti a hibát, hogy kiszámítja, hogy a bevételéből mondjuk 25% a nyereség, és örül neki. Viszont, ha nem tervez be és készít elegendő forrást a cashflow biztosítására, könnyen bajba kerülhet egy nyereséges vállalkozás is.
Az anyagot előre meg kell venni, a bérleti díjakat előre ki kell fizetni, a béreket folyamatosan kell fizetni, míg a kiállított számlák térítése majd valamikor befut.
A berendezést is most kell megvenni, és annak a költsége majd 3-4 év alatt fog megtérülni, ha el nem felejtettük belekalkulálni az árainkba.
Csinálj cash-flow tervet.
Nem kell itt semmi atomfizikára gondolni. Egy kockás papírra felírni:
Az egyenleg oszlopban a legnagyobb mínusznál látod, hogy mennyi pénzt kell bekészítened. Anélkül neki se kezdj!
Vegyünk egy példát, ami bomba üzleti lehetőségnek látszik: szállíthatsz, mondjuk a Tesco-nak elektromos bigyókat:
Ez szuperül hangzik, mert ezért bérelsz egy fuvarost havonta kétszer, kifizeted a fuvardíjat, maradt 5000 eur tisztán – havonta.
Az ilyen nagy láncok általában 90 nappal később fizetnek. Aztán kikötik, hogy rendelés esetén nagyon gyorsan töltsd utána az árut, ha fogyóban van.
Ha meg nem fogy, akkor köteles vagy visszavenni az el nem adott árut.
Így oda jutsz, hogy három hónapig nem látsz bevételt:
És eddig nyertél 3×5000 = 15.000 eurt, amit még nem kaptál meg.
Tehát cashflow mínusz 600.000 EUR.
Beüt a ménkű, a termék nem annyira fogy, vagy csak lejjebb akarják nyomni az árat, amit te nem tudsz megtenni. Így visszaadják belőle a harmadik hónapnyi adagot, és befejezik a forgalmazást.
Mindez pénzben mínusz 300.000 EUR, és a kéthavi eladotton kerestél 10.000-et. Summa pénzben: mínusz 290.000 EUR. Nem szeretnék a helyedben lenni!
Készen állunk a fejlődésre, „mögtösszük, amit köll”.
De, ami a legfontosabb, van egy jó csapat, akikre számíthatok. Itt is szeretnék speciális köszönetet mondani a feleségemnek, aki kellő megértéssel támogat a cég fejlesztésében, és támogatja a családi költségvetésben a fontossági sorrendek szükséges átütemezését is…
Úgyhogy a mai vacsora zsíroskenyér… 🙂
…na jó, még akad mellé egy kis császárszalonna is 🙂
Előszedtem fiókomból az utóbbi néhány évben összegyűjtött “Mikulás-zacskókat”, amelyeket félrerakosgattam úgy ahogyan megtaláltam őket az autóm szélvédője alatt. Vártam, jön-e levél. Nem jött. Gondolom, ha eddig nem küldtek semmit, ezután sem fognak. A színes zacskók csak foglalták a helyet a fiókomban.
Vajon mennyi kacatot, felesleges aggódást, időrabló tevékenységet őrizgetünk gondolkodás nélkül, csak megszokásból? Erre is jók az ilyen jeles napok, mint az Újév, hogy megszakítsuk a napi rutint, a mókuskerékből kiszállva (ha csak egy napra is☺️), és gondolkodjunk. Mitől kéne megszabadulni, mit kéne abbahagyni, mit elkezdeni? Mire áldozni több időt, mire áldozni kevesebbet, vagy semmit? Nem könnyű feladat.
A legjobb módszer amiről hallottam az, hogy kérdezzük meg magunktól: Ha most kéne megvennem ezt a cuccot, megvenném? Ha most választhatnék, hogy elkezdjem-e ezt vagy azt a tevékenységet, elkezdeném? Ha a válasz nem, akkor valószínűleg az a legjobb, ha minél gyorsabban megszabadulsz tőle. Mindegy hogy eddig mennyi pénzt vagy időt áldoztál rá. Ha tárgyak vagy nemszeretem tevékenységek rabságában éled az életedet, esetleg egy elnyomó személyiséggel vagy összezárva akár otthon akár a munkahelyeden, mi értelme van úgy az életednek? Az élet sokkal hamarébb végetér, mint gondolnánk. Sokan halogatják a változtatást: majd ha megházasodtam, majd ha nagyok lesznek a gyerekek, majd ha nyugdíjas leszek, stb. Aztán van aki meg sem éri azt a kort, vagy ha megéri, újabb kifogással vár egy későbbi időpontra.
Ne várj semmire, ne légy senki és semmi rabja! Szabadulj meg mindentől, amire nincs szükséged, ami nem a te érdekedet és boldogulásodat szolgálja! Ha olyan cuccról van szó, ami másnak megfelel, eladhatod vagy el is ajándékozhatod. Legalább segítesz másokon.